A magyar paraszti társadalmi rétegek a főétkezés ételeinek összeállításánál állandó, meghatározott, heti étrendet követtek. Legelterjedtebb paraszti megfogalmazása az, hogy hétfő, szerda, péntek tésztaevőnap, kedd, csütörtök, vasárnap húsevőnap, szombat pedig valami gyors hústalan ételé, mert akkor már vasárnapra készülnek. A heti étrend intézmény alapját a római katolikus egyház központi irányítása alapozta meg a húsos és hústalan napok korábban sűrű váltakozásával. A 19. század második felében a hazai szabályzat még a péntek-szombat egész évi hústalan megtartását kívánta meg, amiből a szombat a századfordulón, a péntek a 20. század második felében maradt el. A hét napjain szokásos ételeknek többnyire csak jellege volt kötött, azon belül szabad választást engedve.
 |
| Forrás |
Reguly Antal 1857-ben a Fülek környéki nógrádi palócoknál a következő heti étrend változatot rögzítette:
vasárnap | leves reszelt tésztával káposzta „öregen” (főzelék); ha van, disznóhússal |
hétfő | bableves „sürüborsó” vagy kiszaggatott lisztpép („bukta”), illetve főtt tészta („haluska”) valamelyike |
kedd | krumplileves káposzta „öregen”; ha van, disznóhússal |
szerda | „ázalékleves” (borsó, lencse vagy káposzta) főtt tészta (metélt, „gége” vagy „haluska”) |
csütörtök | rántott leves tojással káposzta „öregen”; ha van, disznóhússal |
péntek | bableves főtt tészta („laska”, „gége”) |
szombat | lencseleves zsíron sült krumpli |
1846-ban a nógrádi palócoknál jóval több húst fogyasztó jobbágygazda háztartásában is hasonló étrenddel találkozunk, noha náluk a húsos káposztát a valóságban meg-megszakította paprikás hús. A palóc példában szombaton sült krumpli szerepelt, a Dél-Alföldön a szombat a tésztasütés (lepény, kalács) napja volt.
Ahogy a fenti étrend mutatja, a húsevőnapon nem volt feltétlenül húsétel. Nagyobb munkák, kaszálás, kapálás, aratás, cséplés idején azonban a húsevőnapok húsos betartására törekedtek, ha a családdal napszámos is dolgozott, akkor pedig különösen. Ennek elmaradása rosszallást szült, és sajnálatot keltett. A legnagyobb munkák idején a mindennapi húsételt közfelfogás megengedte. Ennek ellenére ritka volt a fő munkaidőben előforduló sült tészta vagy háromfogásos étrend. Mindkét összeállítás vasárnap gyakoribb. A kívánatosnak tartott vasárnapi étrend egyébként húsleves hússal, húsleves, főtt hús mártással, káposzta hússal, pörkölt, sült tészta ételek legkülönbözőbb kombinációiból állt, egy-három fogásból. Forrás.
