A hétvégén kaptam egy nagy kosár szilvát anyósom kertjéből. A gyerekek nyersen is sokat megettek, de a hatalmas mennyiséggel nem bírtak. Fel kellett használni. Szimpatikusnak találtam ezt a receptet, ezért a kelt rétes mellett döntöttem. Az eredeti recept itt is csak elnagyolt arányokat ír, ezzel kicsit megjártam. A „tégy hozzá annyi lisztet, hogy lágy tésztát kapjál” azt eredményezte, hogy a betervezett 60 dkg liszt helyett 78 dkg-ot adagoltam a tésztához. Hatalmas mennyiség lett belőle, ami nekem két rúd (egy normál kalács méretű és egy vékonyabb) rétesre futotta. Ezt a receptet írtam le, de ha valaki kipróbálja, célszerű arányosan csökkenteni (50-60 dkg lisztre).
Hozzávalók:
· 1,5 kg szilva
· 10 dkg zsemlemorzsa
· 10 dkg darált mandula
· fahéj
· 10 dkg cukor
· 1 tojás a kenéshez
· 1dl tej
Tésztához:
· 78 dkg liszt
· 2,25 dl tejszín
· 2 dl tej
· 1 csipet só
· 2 evőkanál cukor
· 5 dkg vaj
· 6 tojás sárgája
· 2,5 dkg friss élesztő
Elkészítése:
A tészta hozzávalóit - a vaj kivételével – kenyérsütő üstjébe mértem. Elindítottam a dagasztást. Amikor gombóccá dolgozta a tésztát, hozzáadtam az olvasztott vajat. A dagasztás után kiszedtem a gépből az üstöt és napos helyen konyharuhával fedve duplájára kelesztettem a tésztát (45-50 perc).
A tésztát két részre osztottam. (A nagy mennyiség miatt két rúd készült.) Lisztezett munkafelületen szögletesre, késfoknyi vékonyságúra nyújtottam. Szilikonos sütőpapírral bélelt tepsibe tettem, mert tartottam tőle, hogy töltve, már nem tudnám szépen átemelni. A tölteléket középre rendeztem. Megszórtam a mandula, zsemlemorzsa, cukor és fahéj keverékével, majd ráraktam a felezett szilvákat. A széleket a képen látható módon bevágtam. A két végét felhajtottam, a széleket pedig jobbról és balról felváltva fonásszerűen felhajtottam. Az ostorkalács készül így. Nagyon egyszerű, és nagyon látványos lesz így a „rétes”.
Konyharuhával letakarva még 45 percig kelesztettem. A sütőt 190 fokra melegítettem, a rétest tojással lekenve 35 percig sütöttem. 20 perc után 1 dl tejjel megöntöztem, tetejét pedig alufóliával letakartam, hogy ne égjen meg.
Porcukorral szórva tálaltam.
Forrás: Zemplényi Antónia, 1863.