2011. október 19., szerda

A Vásárhelyi-Bréda Kastély fotópályázata „Fényképezőgéppel Andrea Palladio nyomában”

A téma ezúttal nem gasztro, de mindenképpen szeretném felhívni rá a figyelmeteket.
A lőkösházi Vásárhelyi-Bréda Kastély teljes felújítása elkezdődött, nagyközönség előtt terveink szerint 2012. nyarán nyitja meg kapuit. 

 Vásárhelyi-Bréda Kastély, Lőkösháza, Békés Megye 

A reformkorban épült klasszicizáló romantikus stílusban, alaprajzi elrendezésében és megjelenésében is a velencei építész Andrea Palladio hatása érezhető. A Kastély csapata ezért választotta fotópályázata témájául a világban található Andrea Palladio által és hatására tervezett (palladieszk) épületek bemutatását.

A fotók beküldésének határideje 2012.március 31., eredményhirdetés 2012.májusban.
A pályázatban a korábban készült felvételek is részt vehetnek!

A feltöltött pályázatokat szakmai zsűri bírálja el.
Díjazásban az első 3 helyezett részesül, a pályázat fődíja egy 2 személyes külföldi utazás „Andrea Palladio nyomában”.


A legszínvonalasabb fotók készítői meghívást kapnak a Bréda Kastélyban tartandó ünnepélyes díjátadó rendezvényre, alkotásaik Palladio és követői munkásságát bemutató albumban, illetve a kastély területén időszaki kiállítás keretében tekinthetők meg.

A részletes pályázati felhívás és a fotók feltöltése a Vásárhelyi-BrédaKastély honlapján.


2011. október 16., vasárnap

Alma vajas tészta pántlikában

Ez az a recept, amit az elsők között néztem ki Czifray szakácskönyvéből még kora tavasszal. Végre eljött az ideje. A vajastészta puhára párolódott sült almát rejt, amit megkoronáz a töltelék a maga nemes egyszerűségével. Látványos, rafinált desszert. Vaníliaöntettel tálaltam, de egy gombóc vaníliafagyi sem rontaná el az összhatást.

 
Hozzávalók:
·        8 db közepes alma
·        15 dkg finomliszt
·        15 dkg rétesliszt
·        25 dkg vaj
·        0,5 dl víz
·        1 kávéskanál ecet
·        csipet só
·        1 tojás kenéshez
Töltelék:
·        2 nagy alma
·        2 evőkanál cukor
·        ½  citrom reszelt héja
·        3 evőkanál baracklekvár
·        ½ kávéskanál fahéj
·        kb. 0,5-1 dl víz

Elkészítése:
A töltelékhez a megpucolt almákat apró kockára vágtam cukorral szórva dinszteltem. Mikor a levét elforrta, hozzáadtam a vizet, lekvárt, fahéjat és a citromhéjat és lekvár sűrűségűre visszaforraltam, úgy, hogy az almakockák darabosak, de puhák legyenek. A puha vajat, liszttel és sóval késes mixerben elkevertem, hozzáadtam az ecetet, majd lassan adagolva a vizet. (A víz adagolásával óvatosan kell bánni, lehet, hogy nem lesz szükség a teljes mennyiségre.) Az egészet összegyúrtam, amíg összeállt. A tésztát fóliába csomagolva 30 percre hűtőbe raktam.
Az almákat meghámoztam, magházukat eltávolítottam. A tésztát lisztezett felületen 0,3-0,5 cm vékonyra nyújtottam. Pogácsaszaggatóval 8 kört szaggattam ki belőle. A többit pedig kb. 2 cm széles csíkokra vágtam. 


Az almák alját tojásfehérjével kentem, és rányomtam a tésztaköröket, a célból, hogy megakadályozza a töltelék kifolyását. A kihűlt tölteléket kiskanállal az almák közepébe adagoltam. Az almák tésztával fedetlen részét is bekentem tojásfehérjével, a tésztacsíkokat rátekertem és óvatos mozdulatokkal rányomtam. 


A maradék tojásfehérjéhez hozzáadtam a sárgáját és villával elkevertem, a tésztába burkolt almákat lekentem.  Sütőpapírral bélelt tepsiben sütöttem 180 fokon 20-25 percig. Vaníliaöntettel tálaltam.

Forrás: Czifray, 1829.


2011. október 14., péntek

Közös bonbonozás Katával és Vivivel

Szerencsés vagyok. A hétvégén két rendkívül kedves és tehetséges emberrel ismerkedtem meg.
Emlékeztek még? Nyáron Vivi és a Food-pack közös játékot tartott, ahol Katucival második helyezést értünk el, így közösen tanulhattuk meg a bonbonkészítés fortélyait.
A nagy bonbon projektre az elmúlt szombaton került sor. Vivi nagyon kedvesen fogadott bennünket. Megmutatta a „boszorkánykonyhát”, és saját készítésű rózsalikőrrel alapozta meg a hangulatot. A rózsalikőr és én most találkoztunk először, de kellemes volt a megismerkedés. Ha jobban belegondolok, valójában egész délelőtt olyasmiket kóstoltam, amiket alapjáraton soha.
Kiválasztottuk a bonbonformákat és belevágtunk. Olvadtak a csokik, ellestük a temperálás technikáját. Vivi profin tett-vett a konyhában –jó volt ez ilyen közelről látni-, bennünket pedig folyamatosan bíztatott. A csoki temperálás lassabban ment, de a ganach és az egyéb alapanyagok kóstolása már profit megszégyenítő bravúrral. Ez a része nem lepett meg, kóstolni mindig is jól tudtam…

Vivi és Kata munka közben.
Temperálni próbálok.
Készül a csokiburok.
Kata
A bonbonok betöltéséről nem készült fotó, mert nem volt szabad kezem. Készült sáfrányos-vaníliás ganache kandírozott gyömbérrel, csillagánizsos ganache aszalt körtével és mogyoró krokanttal, levendula ganache kakaóbab törettel és levendulás cseresznyelekvárral és táblás csokoládé fehér csokiból, kandírozott jázminnal, gyömbérrel és kakaóbab törettel.
Amíg a bonbonok hűltek, megkóstoltuk Kata tortáját. Azt, hogy gyönyörű, már akkor láttuk, amikor megérkezett vele és nagy szerényen átnyújtotta, de az íze… Pedig kóstoltam már pár tortát életemben, de ez valami mennyei volt. Tonkababos-csokis ízesítéssel készítette. A piskóta pillekönnyű a krém tökéletes volt. 



Ez itt az én szeletem egy kis paradicsommal és pármai sonkával. A férjem elsőre mondjuk szegény paradicsomot reteknek nézte, de csak azért, mert nem tud elvonatkoztatni attól, hogy a marcipánból készült zöldségek belül fehérek. Még, hogy retek!

Vivi lezárja az első bonbonokat.

Gyönyörűek, ugye? Bevallom, már egy darab sincs belőlük. Sejthetitek, mennyire finomak voltak. No, ne gondoljátok, hogy csak én egyedül jártam a doboz végére. Hagytam kóstolót a nagyszülőknek és hoztam a munkahelyemre is. Nem panaszkodtak. 

 
Ezek itt pedig Kata ajándékai. Egy részükre sikeresen licitáltam a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat Alapítványa javára, de Kata melléjük még jó alaposan telitömte az ajándékszatyrot.

Kedves Vivi és Kata!
Szuper volt ez a nap, nagyon örülök, hogy veletek tölthettem! Maradandó élmény volt számomra.

2011. október 13., csütörtök

Ajádékot és díjat kaptam


Alig volt időm az elmúlt napokban, de hála istennek sikerült határidőre befejeznem minden feladatot. A nagy munkák közepette csupa kellemes meglepetés ért. Az első, hogy megérkeztek Gizi ajándékai, amiket a játékán nyertem.
Csupa hasznos holmi! Nagyon jó hasznukat fogom venni, ezúton is köszönöm Gizi!
(Ha nem haragszol, a képedet kölcsönkérem, mert nekem még nem volt időm fotózni.)


A másik kedves meglepetés, pedig az a díjeső volt, ami nagyon sokatoktól érkezett. Nagyon szépen köszönöm ezt a szeretetteljes gesztust Juditnak, Flórának, Martinellinek, Barbinak, Pannának és Szabinának!


A díjat ez alkalommal Katának és Vivinek szeretném továbbadni. A hétvégén abban a szerencsében volt részem, hogy személyesen megismerkedhettem velük, mi több, láthattam és kóstolhattam konyhai ténykedéseik eredményét. Legekben tudnám csak definiálni ezeket az ízeket... Hmm.
Hamarosan jövök a közös bonbonozás beszámolójával is.

2011. október 8., szombat

Sellő torta

Ez a torta egy Barbi imádó kislánynak készült a 6. születésnapjára. Tavaly Barbi rózsaszín ruhába öltözött, idén azonban szerettem volna valami mást. Anginál láttam egy hasonlót, ami beindította a fantáziámat. Anyukának is bejött az ötlet.



Mivel éjszaka készült, így fázisfotókkal nem tudok előrukkolni, viszont mindent leírok. A torta alapja 6 tojásos kakaós piskóta, melyet vízszintesen három részre vágtam. Az egyik piskótalapot 8 cikkelyre vágtam. Alufóliával borítottam egy műanyag tál belsejét, és a cikkeket belerendeztem. 1 kimaradt.
Németh Zsuzsánna receptje alapján csokikrémet készítettem. (Dupla adagot: 20 dkg csokoládé, 2 evőkanál kávé, 8 dkg porcukor, 6 dl tejszín, 1 csomag zselatin fix) A krémből egy kis tányérkával félretettem. Rákentem a krém felét a piskótára, közé lecsepegtetett meggybefőtt került. Majd ismét piskóta, krém, meggy, piskóta következett. A fólia lelógó széleit ráhajtottam és mehetett a hűtőbe. Jól áthűlve vettem ki. A tálból tortatálra borítottam és eltávolítottam róla a fóliát. Stabilan megtartja a tál formáját. A meztelenre vetkőzött babát beleszúrtam a torta közepébe. A maradék piskótát kockákra vágtam és a maradék krémmel „felépítettem” a baba derekáig a tortát.
Tejszínt zselatin-fix-el vertem fel, és ételfestékkel színeztem. A világoskék tejszínt kiskanállal varázsoltam hullámosra. kihagyva a sellő uszonyának helyét. Vékony vonallal a zöld tejszínből meghúztam az uszony széleit, és alját, csillagcsővel kitöltöttem. Végül vegyes színekből vízinövényeket nyomtam a torta oldalára. A tenger élővilága, a halak, rákok csigák étcsokoládé formákban készültek, lüszerfestékkel színezve. A kora reggeli fényben sajnos nem lett tökéletes a kép.

Forrás: Németh Zsuzsánna, 1858. 

2011. október 7., péntek

Burgonyalángos


Szeretem a burgonyás tészta sokoldalúságát. Gombócként, nudliként, gnocciként, krokettként és most bemutatkozott burgonyalángosként is. Nem okozott csalódást. Pihe-puha, és nagyon finom. Fogyasztható hagyományosan fokhagymával, tejföllel, sajttal. Nálam most köretként debütált. Sikeresen.


Hozzávalók:
·         1 kg burgonya
·         1 tojás
·         1 teáskanál só
·         25-28 dkg finomliszt (amennyit felvesz)

Elkészítése:
A megtisztított burgonyát karikára vágtam, és enyhén sós vízben puhára főztem. Leszűrtem, majd burgonyanyomóval pépesre nyomkodtam. Hidegre hűtöttem. Hozzáadtam a tojást, sót, lisztet és tésztává gyúrtam. 8 cipócskába vágtam, és lisztezett munkafelületen a cipókat egyenként serpenyő méretűre és 0,5cm vékonyra nyújtottam. Teflonserpenyőben olaj nélkül oldalanként kb.2-3 perc alatt kisütöttem. (Időnként papírtörlővel át kell törölni a serpenyőt, mert a nyújtásnál használt, serpenyőben maradó  liszt könnyen megég.) Grillezett csirkemellel és salátával tálaltam.

Forrás: Patay: A Tisza-család szakácskönyve


2011. október 6., csütörtök

Sült palacsinta almával töltve


Almás is, mandulás is… Nekem, ez olyan tipikusan őszi édesség. A bő zsiradékban sütéssel a korabeli recepteknél gyakran találkozom, legtöbbször vajat, később pedig sertészsírt használtak e célra. Tény, hogy nem foglalkoztak túl sokat a koleszterinszinttel… Sőt, esélyes, hogy nem is hallottak róla…
Szerintem ennek az édességnek a kirántás nélküli változata is tökéletes. Egy kis vaníliaöntetet el tudtam volna viselni mellette, de nem volt hozzá energiám.


Hozzávalók:
·         15 dkg liszt
·         1 tojás
·         3 dl tej
·         1 dl szódavíz vagy ásványvíz
·         1 csipet só
·         olaj

·         6-7 db közepes alma
·         3-4 evőkanál cukor
·         8 dkg darált mandula
·         2 tojás
·         zsemlemorzsa

Elkészítése:
A tészta hozzávalóiból palacsintatésztát kevertem, fél óráig állni hagytam, majd kisütöttem.
Az almákat meghámoztam, negyedeltem magházukat eltávolítva vékony szeletekre vágtam. Cukorral szórva megdinszteltem. A palacsinták közepét megszórtam egy kevés darált mandulával, ráhalmoztam az almatölteléket. Két végüket behajtottam és feltekertem, ahogyan a hortobágyi palacsintát szokás. Felvert tojásba és zsemlemorzsába paníroztam, majd bő, forró olajban pirosra sütöttem. Vaníliás cukorral szórva, fahéjas tejszínhabbal tálaltam.

Forrás: Czifray, 1829.