Jókai Mór hungarikum listájában találkoztam először a nyögvenyelő kifejezéssel. Néprajzi leírásokban az alapanyagra találtam utalást. "A burgonya megjelenésével az azt legkorábban és legerőteljesebben befogadó szlovák lakta északi vármegyékben a főétel galuskának egy új változata alakult ki. A nyers reszelt burgonyából kevés liszttel kevert tésztából vízbe szaggatott sztrapacska mind ezen, mind haluska (mindkettő szlovák eredetű) néven a jelenlegi Magyarország északi területéig elterjedt az Ipolytól keletre." Forrás. Ha jól gondolom, ezt az ételt nevezték másképpen nyögvenyelőnek.
Hozzávalók:
- 0,5 kg burgonya
- 1 tojás
- 30 dkg liszt
- 2 dkg zsír
- 1 teáskanál só
- 0,5 kg túró
- 3 dl tejföl
Elkészítése:
A burgonyákat megtisztítottam és nyersen lereszeltem. A burgonyához adtam a tojást, lisztet és a sót, és galuska sűrűségű tésztát keverem belőle. Enyhén sós, lobogó forró vízbe kanállal szaggattam. Addig főztem, amíg feljöttek a galuskák a víz felszínére, majd leszűrtem. Tejföllel és túróval tálaltam.
Forrás: Végh Antal: Száz szatmári parasztétel
Forrás: Végh Antal: Száz szatmári parasztétel
Finom lehetett. Egy kis szalonnapörcöt nem hiányolt róla a Párod?
VálaszTörlésKapott hozzá... ;DDDDD
TörlésEttük gyerekkoromban... Nagyikám fözte, szerettük.
VálaszTörlésMindenféle "nyögve-nyelés" nélkül el tudnám pusztítani azt a tányér finomságot...:) Viccet félretéve, megint érdekes történelmi hátteret mutattál be.
VálaszTörlésImádom. Életemben 2X volt epekrízisem, mindkétszer a sztrapacskától (falánkul túl sokat ettem belőle).
VálaszTörlésDe jól hangzik, még egy kis kapor a tésztába és végem van, :-)
VálaszTörlésNagyon guszta, és nagyon szeretjük is! :) Próbáld ki egyszer pirított káposztával is (persze túró nélkül :), úgy is nagyon fini! :)
VálaszTörlésAz Alföldön a slambucot is nevezik bizonyos vidékeken nyögvenyelőnek. Még nem leltem meg, melyiken, de biztosan nem a Hajdúságban és a Hortobágyon.
VálaszTörlésSzabolcsban nyögőnek hívják. azt hiszem. Hasonlít a sztrapacskára. Én imádom. A múltkor este hétkor kért a lányom... Főztem neki. Jó ok volt, hogy én is egyek egy kicsit... :O)
VálaszTörlésGuszta! Na holnapra én is ilyen nyögvenyelőt terveztem be /sztrapacskát/ fogok csinálni juhtúróval! Nagyon szeretjük akár túróval akár káposztával igen finom tud lenni!
VálaszTörlésNagyon guszta, szívesen megennék most egy adagot belőle! :)
VálaszTörlésKedves Petra! Én az Ipoly mellől, Nógrád megyéből származom. Amit leírsz, az nem a nyögvenyelő, hanem a túrós haluska, tót étel, de tojás nélkül szokták készíteni. Nekem gyerekkoromban az egyik kedvenc ételem volt, ma is szeretem :)
VálaszTörlésA nyögvenyelőt édesanyám (és a környékbeliek is) a következőképpen készítette: sós vízben feltette a burgonyát főni, majd amikor már teljesen megfőtt (nem kell leönteni a vizet róla) egy fakanállal kevergetve és törve a krumplit szórta bele a lisztet és főzte tovább (elég strapás munka). Kevergetés közben egy idő után besűrűsödik és a massza "szuszogó" hangot ad (némely vidéken így is hívják), a liszt megfőtt és homogén állagú lett az egész. Ekkor egy kés hegyére falatnyi gombócokat adagolva rákente egy tál peremére körben egymás mellé úgy, hogy azokat a kör végén egy gyors mozdulattal lesöpörte-lökte a késsel és beleestek a tálba, aztán jött a következő kör. A gombóckákat finom kacsazsírral meglocsolta, majd ízlés szerint túrót, vagy pirított hagymát lehetett rátenni. Fantasztikus étel volt emlékeim szerint, és persze olcsó, jó régen ettem már. Bocsánat, kissé hosszú lett a hozzászólásom :)
Köszönöm szépen Erika. Amit te leírsz -amellett, hogy nagyon finom lehet- egészen hasonlít a dödöllére, ugye?
TörlésA nyögvenyelő általam kipróbált receptjét Végh Antal: Száz szatmári parasztétel című könyvében találtam.
Igen amit leírtál Petra az a túrós haluska, nagypapámtól hallottam, amit meg Erika leírt az nálunk a krumplikása, amit meg a felvidéki Déditől tanultam, bár ő nem kis galuskákat szaggatott/készített, hanem az egész krumplis-lisztes masszát jól kizsírozott nagy serpenyőbe simította laposan és lepirította az alját, tetejére zsírban átsütött, megvagdalt tepertő darabokat szórt, meg sült hagymakarikákat és tortaszerűen cikkelyekre vágva tálalta, aki szerette tejföllel szelídíthette, mert igen nehéz de nagyon finom téli étel, olykor ma is készítek, na nem nagy adagot, csak kettőnknek a férjemmel, mert szeretjük nagyon:-)))))
VálaszTörlés