2012. november 8., csütörtök

Nyögvenyelő

Jókai Mór hungarikum listájában találkoztam először a nyögvenyelő kifejezéssel. Néprajzi leírásokban az alapanyagra  találtam utalást. "A burgonya megjelenésével az azt legkorábban és legerőteljesebben befogadó szlovák lakta északi vármegyékben a főétel galuskának egy új változata alakult ki. A nyers reszelt burgonyából kevés liszttel kevert tésztából vízbe szaggatott sztrapacska mind ezen, mind haluska (mindkettő szlovák eredetű) néven a jelenlegi Magyarország északi területéig elterjedt az Ipolytól keletre." Forrás. Ha jól gondolom, ezt az ételt nevezték másképpen nyögvenyelőnek.

Hozzávalók:
- 0,5 kg burgonya
- 1 tojás
- 30 dkg liszt
- 2 dkg zsír
- 1 teáskanál só
- 0,5 kg túró
- 3 dl tejföl

Elkészítése:
A burgonyákat megtisztítottam és nyersen lereszeltem. A burgonyához adtam a tojást, lisztet és a sót, és galuska sűrűségű tésztát keverem belőle. Enyhén sós, lobogó forró vízbe kanállal szaggattam. Addig főztem, amíg feljöttek a galuskák a víz felszínére, majd leszűrtem. Tejföllel és túróval tálaltam.

Forrás: Végh Antal: Száz szatmári parasztétel

14 megjegyzés:

  1. Finom lehetett. Egy kis szalonnapörcöt nem hiányolt róla a Párod?

    VálaszTörlés
  2. Ettük gyerekkoromban... Nagyikám fözte, szerettük.

    VálaszTörlés
  3. Mindenféle "nyögve-nyelés" nélkül el tudnám pusztítani azt a tányér finomságot...:) Viccet félretéve, megint érdekes történelmi hátteret mutattál be.

    VálaszTörlés
  4. Imádom. Életemben 2X volt epekrízisem, mindkétszer a sztrapacskától (falánkul túl sokat ettem belőle).

    VálaszTörlés
  5. De jól hangzik, még egy kis kapor a tésztába és végem van, :-)

    VálaszTörlés
  6. Nagyon guszta, és nagyon szeretjük is! :) Próbáld ki egyszer pirított káposztával is (persze túró nélkül :), úgy is nagyon fini! :)

    VálaszTörlés
  7. Az Alföldön a slambucot is nevezik bizonyos vidékeken nyögvenyelőnek. Még nem leltem meg, melyiken, de biztosan nem a Hajdúságban és a Hortobágyon.

    VálaszTörlés
  8. Szabolcsban nyögőnek hívják. azt hiszem. Hasonlít a sztrapacskára. Én imádom. A múltkor este hétkor kért a lányom... Főztem neki. Jó ok volt, hogy én is egyek egy kicsit... :O)

    VálaszTörlés
  9. Guszta! Na holnapra én is ilyen nyögvenyelőt terveztem be /sztrapacskát/ fogok csinálni juhtúróval! Nagyon szeretjük akár túróval akár káposztával igen finom tud lenni!

    VálaszTörlés
  10. Nagyon guszta, szívesen megennék most egy adagot belőle! :)

    VálaszTörlés
  11. Kedves Petra! Én az Ipoly mellől, Nógrád megyéből származom. Amit leírsz, az nem a nyögvenyelő, hanem a túrós haluska, tót étel, de tojás nélkül szokták készíteni. Nekem gyerekkoromban az egyik kedvenc ételem volt, ma is szeretem :)
    A nyögvenyelőt édesanyám (és a környékbeliek is) a következőképpen készítette: sós vízben feltette a burgonyát főni, majd amikor már teljesen megfőtt (nem kell leönteni a vizet róla) egy fakanállal kevergetve és törve a krumplit szórta bele a lisztet és főzte tovább (elég strapás munka). Kevergetés közben egy idő után besűrűsödik és a massza "szuszogó" hangot ad (némely vidéken így is hívják), a liszt megfőtt és homogén állagú lett az egész. Ekkor egy kés hegyére falatnyi gombócokat adagolva rákente egy tál peremére körben egymás mellé úgy, hogy azokat a kör végén egy gyors mozdulattal lesöpörte-lökte a késsel és beleestek a tálba, aztán jött a következő kör. A gombóckákat finom kacsazsírral meglocsolta, majd ízlés szerint túrót, vagy pirított hagymát lehetett rátenni. Fantasztikus étel volt emlékeim szerint, és persze olcsó, jó régen ettem már. Bocsánat, kissé hosszú lett a hozzászólásom :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen Erika. Amit te leírsz -amellett, hogy nagyon finom lehet- egészen hasonlít a dödöllére, ugye?
      A nyögvenyelő általam kipróbált receptjét Végh Antal: Száz szatmári parasztétel című könyvében találtam.

      Törlés
  12. Igen amit leírtál Petra az a túrós haluska, nagypapámtól hallottam, amit meg Erika leírt az nálunk a krumplikása, amit meg a felvidéki Déditől tanultam, bár ő nem kis galuskákat szaggatott/készített, hanem az egész krumplis-lisztes masszát jól kizsírozott nagy serpenyőbe simította laposan és lepirította az alját, tetejére zsírban átsütött, megvagdalt tepertő darabokat szórt, meg sült hagymakarikákat és tortaszerűen cikkelyekre vágva tálalta, aki szerette tejföllel szelídíthette, mert igen nehéz de nagyon finom téli étel, olykor ma is készítek, na nem nagy adagot, csak kettőnknek a férjemmel, mert szeretjük nagyon:-)))))

    VálaszTörlés