Vörösboros diós bonbon aszalt sárgabarackkal

Ez a történet Vivinél kezdődött. (Minden bonbonom bevezetőjét kezdhetném így…) A közös bonbonozáskor kóstoltam nála egy mennyei vörösboros diós bonbont. Az alap ihletet ez adta meg. A dióról a sárgabarackra asszociáltam, kettőjükről pedig a zserbóra. Mégsem nevezném ezt a bonbont zserbonnak, azonban mégis ez a süti jut róla eszembe... Képzelhetitek… Ízorgia.

Hozzávalók:

·        125 g 70%-os étcsokoládé

·        1,25 g porított kakaóvaj

·        10 dkg tejcsokoládé

·        0,5 dl tejszín

·        2 evőkanál vörösbor

·        2 evőkanál darált dió

·        5 dkg aszalt sárgabarack

Elkészítése:

A tejszínt felforraltam és az apróra tört csokoládéra öntöttem. Addig kevertem, míg a csokoládé elolvadt és a ganache teljesen egyneművé vált. A bort és a darált diót hozzákevertem és lehűtöttem. Az aszalt sárgabarackot apró kockákra vágtam.

A bonbonformát hajszárítóval kissé átmelegítettem. Az étcsokoládét temperáltam és a bonbonformába öntöttem. Habkártya segítségével azonnal lehúztam és a konyhapulthoz óvatosan, de alaposan ütögetve eltávolítottam a buborékokat.

1-2 perc után a formából a tálba visszacsurgattam a csokoládét. Ennyi idő alatt a csokoládé egy része megszilárdul, és vékony burkot képez a bonbonforma mélyedéséiben. Habkártyával ismét lehúztam, majd pár percre hűtőbe tettem.

Amikor megszilárdult a csokihüvelyekbe töltöttem a kihűlt ganache-t és a kockára vágott aszalt sárgabarackot.  Fél órára hűtőbe tettem. A csokoládét ismét temperáltam és lezártam a bonbonokat.